„Utálom a testem!”, „Kövér vagyok.”, „Öreg vagyok.”, „Csúnya vagyok.”, „Azért vagyok egyedül, mert kövér/öreg/csúnya stb. vagyok” – és ezek még a szalonképes kifejezések azok közül, amiket oly gyakran hallok a klienseimtől.
Rácsodálkozom, elgondolkodom, és számtalan kérdés merül fel bennem.
Először is kinek és mikor hitted el, hogy azonos vagy a testeddel?
Miből gondolod, hogy a környezeted csak a testedet látja, akarja?
Ha Te így gondolsz a testedre, miért várod, hogy bárki számára kívánatos legyen?
Vajon mennyire lehet nehéz a lényednek (nevezheted lelkednek vagy tudatodnak) együtt léteznie egy becsmérelt, megvetett testtel?
Egy biztos, az állandó szidalmazások inkább tartósítják az adott állapotot, mintsem a változásra sarkallnának.
De tényleg!
Mi van, ha a tested olyan kedves hozzád, hogy mindent megjelenít, amit gondolsz róla?
Vagyis nem más, mint a rávonatkozó nézőpontjaid összesége?
Már hallom is a kérdést: „De hát hogyan szeressem, ha nem tetszik?”

Íme két eszköz, ami segíthet.
Először is ismerd el kérlek, hogy minden ítéleted ellenére, működik.  Talán nem szükséges emlékeztetnem arra, hogy sokan ezt nem mondhatják el a saját testükről. No, itt az a pont, ahol megfordíthatod a testeddel való kapcsolatot.
Értékeld azt, hogy működik, és ezzel szolgál téged.

Légy hálás!
Biztosan hallottad már, hogy a hála egy új lehetőséget nyit.
Ha hálás vagy valamiért, akkor már nem tudod megítélni.
Ha nem tudod megítélni, akkor már el tudod fogadni.
És ha el tudod fogadni, akkor teret adsz a változásnak.
Sokan nem bíznak abban, hogy a testük olyan módon változna, ami tetszhet nekik.
Pedig a természetben minden az életet támogatja.
Miből gondolod, hogy a tested még több súlyt szeretne cipelni vagy merev ízületekkel nehézkesen mozogni?
Nem! A tested a könnyedséget, a rugalmasságot, az életet választaná.

Megengednéd neki a változást?
Ez lehet a másik eszköz, amivel megteremtheted, hogy neked (is) tetsző tested legyen.
Bátorság! Működik. Neked is. 🙂